Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

35 cikk rendezése:

1. cikk / 35 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

2. cikk / 35 Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

3. cikk / 35 Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

4. cikk / 35 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

5. cikk / 35 Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

6. cikk / 35 Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

7. cikk / 35 Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

8. cikk / 35 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

9. cikk / 35 Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

10. cikk / 35 Egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság ügyvezetőjének, aki a végelszámolás közben nyugdíjba megy, és erre tekintettel megszünteti a munkaviszonyát a cégnél? Hol található meg az egyszerűsített végelszámoláshoz szükséges vagyonfelosztási javaslat, illetve határozat adattartalma, amit a Ctv. előírásai szerint kötelezően alkalmazni kell?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.