Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző tagot,c) álláskeresési támogatásban részesült,d) egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó volt, feltéve, ha nem minősült kiegészítő tevékenységet folytatónak,e) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] ...a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokatfolytató tanuló,d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőegyéni vállalkozó,f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal a 100 százalékostulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas ügyvezető kiegészítő tevékenységűtársas vállalkozóként történő minősítését, ezáltal utána az 5 százalékosbaleseti járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.