Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy kft. tulajdonos ügyvezető tagjáról van szó, aki az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, 0 forintos megbízási díjért látja el, és e jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
Részlet a válaszából: […] Az ismertetett tényeket alapul véve helyes a jogviszonyok elbírálása és a társadalombiztosítási bejelentés is. Ugyanis a társaság tevékenységében nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő – nem saját jogú nyugdíjas – tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Lehet-e 2 órai bért elszámolni a tagsági jogviszonyban közreműködő tulajdonosok után? Gyakorolhatja-e a munkáltatói feladatokat egy kft.-tag?
Részlet a válaszából: […]  A tagsági viszony keretében munkát végző társas vállalkozórészére fizetendő díjazás összege kizárólag a tagok megállapodásától függ, és adíjazásról a tag akár le is mondhat. Azonban ha a kérdezőnk azt szeretnémegtudni, hogy társas vállalkozó után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. §-ában foglalt szabályok szerint a 27. §-banmeghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi összegével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésben vázolt jogviszonyok rendben vannak, a járulékok,illetve a járulékalapok elbírálásánál azonban van egy kis félreértés, amitmindenképpen tisztázni kell.Az ügyvezető havi megbízási díja nem éri el a minimálbér 30százalékát (hiszen 0), így a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyt: meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.