Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó az Ev-tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének kizárólag akkor tehet eleget a Kata-tv. szabályai szerint, ha főfoglalkozásúnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői

Kérdés:

Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.

Részlet a válaszából: […] Mivel mindkét tulajdonos ügyvezető, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja alapján mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Az apa nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységűnek tekintendő, így vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Közreműködés kft.-ben egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Dolgozhat esetenként alkalmi munkavállalói jogviszonyban egy kft. két tulajdonosa, ha mindketten egyéni vállalkozók, és az ügyvezetői teendőket nem ők látják el? Amennyiben a munka mennyisége megnövekszik, közreműködhetnek tagi jogviszonyban az egyéni vállalkozás mellett? Milyen pluszkötelezettséggel jár a tagok közreműködése, ha nem részesülnek jövedelemben? Befolyásolja a költségeket, ha egyéni vállalkozóként a kisadózást választják?
Részlet a válaszából: […] ...van szó – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is sor kerülhet, az Efo-tv. vonatkozó előírásainak a betartásával.Amennyiben a kft.-tagok nem a munkaviszony (egyszerűsített foglalkoztatás) vagy a megbízási jogviszony mellett döntenek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Többes jogviszonyú kft.-tag

Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Az új Kata-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében 2022. szeptember 1-jétől valóban kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. A törvény 2. §-a pontosan meghatározza, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyszemélyes kft. tagjának és ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Keletkezik-e a T1041 számú nyomtatványon bejelentendő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, illetve az ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, ha mindketten rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér után? Kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után, ha időközben nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két részben válaszolható meg. A társaság nem ügyvezető tagjával kapcsolatosan azt kell elmondani, hogy amennyiben a kft.-ben semmilyen formában nem végez munkát, a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, esetében biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Nyugdíjba vonuló kft.-tag jogállása

Kérdés: Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?
Részlet a válaszából: […] Az érintett tag az ügyvezetői teendőket megbízásijogviszonyban láthatja el, mely esetében – díjazás hiányában – járulékfizetésikötelezettsége nem keletkezik.Emellett tagsági jogviszonya alapján személyesen isközreműködik, azaz társas vállalkozónak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az attól függ, hogy az érintett tagnak a társaságtevékenységében történő személyes közreműködése ténylegesen milyen feladatokellátásában nyilvánul meg. Függ azért, mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében az ügyvezető azügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el, munkaszerződés hiányábanpedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. E főszabálytól eltérően a tag ügyvezető társasvállalkozóként köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Jogviszony visszamenőleges módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e jogviszonyát visszamenőleg kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra egy kft. ügyvezető igazgatója, aki számára – visszamenőlegesen – május 10-étől öregségi nyugdíjat állapítottak meg? Jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket.
Részlet a válaszából: […] Sajnos még akkor sem, ha eltekintünk attól, hogy a munkaviszonytfél évvel visszamenőleg nem "ildomos" megszüntetni. Ennek pedig az oka abban keresendő, hogy a kft. ügyvezetőjefőszabályként [a Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében] munkaviszonyban -munkaszerződés hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy valóban feloldatlan ellentmondást érint. Ezentúlmenően egy olyan rangsorolásra késztet, amelyet nem tisztünk elvégezni.Ezért válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.