21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 21 Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
3. cikk / 21 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
4. cikk / 21 GYED-en lévő kisadózó egyéni vállalkozó megbízási jogviszonya
Kérdés: Végezhet munkát megbízási jogviszonyban egy GYED-en lévő kismama, aki az ellátás ideje alatt nem folytatja a tevékenységét a kisadózó egyéni vállalkozásában, vagy ez veszélyeztetné az ellátását?
5. cikk / 21 Vállalkozás ápolási díj mellett
Kérdés: Folytathat vállalkozói tevékenységet egy ápolási díjban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátásra jogosultságát? Amennyiben igen, akkor kisadózóként havi 50 ezer vagy 25 ezer forint adót kell fizetnie?
6. cikk / 21 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Kell-e új ügyvezetőt választania a vállalkozásnak abban az esetben, ha a teendőket jelenleg ellátó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózó társas vállalkozó tag rövid időn belül CSED-re válik jogosulttá?
7. cikk / 21 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
8. cikk / 21 Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
9. cikk / 21 Babaváró támogatás jogosultsági feltételei
Kérdés: Biztosítottnak minősül, azaz megfelel a babaváró támogatásra jogosultság feltételének, ha a házasfelek egyike rokkantsági ellátásban részesülő (tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosult) kisadózó?
10. cikk / 21 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
