15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
2. cikk / 15 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
3. cikk / 15 Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?
4. cikk / 15 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. december hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
5. cikk / 15 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
6. cikk / 15 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
7. cikk / 15 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az adóterhet nem viselő, vissza nem térítendő lakásépítési támogatást a rokkantsági nyugdíjas keresetkorlátjának számításánál?
8. cikk / 15 Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje
Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
9. cikk / 15 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
10. cikk / 15 Keresőképtelen rokkantnyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Mennyi lesz a jövedelemkorlát abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjas munkavállaló 3 hónapig beteg?
