1. cikk / 193 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
2. cikk / 193 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
3. cikk / 193 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
4. cikk / 193 1958-ban született férfi
5. cikk / 193 Nők nyugdíjazása
6. cikk / 193 1959-ben született nő nyugdíjazása
Mikortól mehet nyugdíjba az az 1959-ben született nő, aki 2 gyermeket szült és nevelt fel, és 32 év munkaviszonyt tud igazolni?
7. cikk / 193 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
8. cikk / 193 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
9. cikk / 193 Megbízási díj
Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.
10. cikk / 193 Kivételes rokkantsági ellátás
Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, akinek a rokkantsági ellátás iránti kérelmét azért utasították el, mert 15 nap hiányzik a biztosítási idejéből?