15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 15 Táppénz kifizetésének időpontja
Kérdés: Ki kell fizetnie a kifizetőhelynek az április hónapra járó táppénzt az április havi munka-bérrel együtt abban az esetben, ha a munkavállaló 2019. április 20-tól május 2-ig volt kere-sőképtelen állományban, és a papírjait május 3-án leadta?
3. cikk / 15 Keresőképtelen munkavállaló táppénzigénye
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2018 őszén több alkalommal is gyermekápolási táppénzen volt 3 és fél éves gyermeke betegsége miatt, de a munkabér-elszámoláson ezek az időszakok úgy vannak feltüntetve, hogy a biztosítás szünetelt, és a táppénzt sem kapta meg annak ellenére, hogy leadta a keresőképtelenségről szóló igazolást? A munkavállalót regisztrált álláskeresőként, támogatással vette fel a munkáltatója, de a támogatás és a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka már lejárt.
4. cikk / 15 Iratmegőrzési határidők
Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?
5. cikk / 15 Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
6. cikk / 15 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
7. cikk / 15 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
8. cikk / 15 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
9. cikk / 15 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
10. cikk / 15 Szlovák állampolgárságú ingázó keresőképtelensége
Kérdés: Milyen nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy munkavállalás céljából naponta Magyarországra átjáró szlovák állampolgárságú munkavállaló megbetegszik, és előreláthatólag hosszú ideig betegállományban lesz?
