13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkaviszony megszüntetése munkavállaló által
Kérdés:
Jár juttatás a munkavállaló részére, ha határozatlan idejű szerződését megszüntette, majd kérte a munkáltatót, hogy a felmondási időtől tekintsen el?
2. cikk / 13 Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
3. cikk / 13 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
4. cikk / 13 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
5. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
6. cikk / 13 Igazolatlan távollét
Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
7. cikk / 13 Speciális foglalkoztatási formák
Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
8. cikk / 13 Hosszú ideig keresőképtelen munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?
9. cikk / 13 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
10. cikk / 13 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
