16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
2. cikk / 16 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 16 Baleseti táppénz két biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki "A" munkáltatónál 2015-től dolgozik 6 órás munkaviszonyban, "B" munkáltatónál pedig 2020-tól napi 4 órás munkaviszonyban, és 2022. november 28-án a "B" munkáltatótól hazafelé menet közúti balesetet szenvedett? A dolgozó 5 napig kórházi kezelésben részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Melyik munkáltatónál kell leadnia a kórházi igazolást és a keresőképtelenségről szóló igazolásokat?
4. cikk / 16 Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
5. cikk / 16 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
6. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
7. cikk / 16 Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó munkavállalója
Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó által részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha hosszabb ideje táppénzben részesül? Igénybe vehető valamilyen kedvezmény a dolgozó heti 20 órás részmunkaidejére tekintettel a teljes munkaidős dolgozók utáni kötelezettséghez képest?
8. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
9. cikk / 16 Igazolatlan távollét
Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
10. cikk / 16 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?