27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 27 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
3. cikk / 27 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
4. cikk / 27 Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
5. cikk / 27 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
6. cikk / 27 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
7. cikk / 27 Ellátások tb-kiskönyv hiányában
Kérdés: Mennyi időre folyósítható táppénz annak a 2021. október 18-tól keresőképtelen munkavállalónak, aki 2021. szeptember 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, de a tb-kiskönyvét nem adta le, és utólag sem szerezte be?
8. cikk / 27 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
9. cikk / 27 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?
10. cikk / 27 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Kormányrendeletben megjelent, hogy a háziorvosok nem kötelesek kéthetente kiállítani a keresőképtelenségről szóló igazolásokat. Jól értelmezi a munkáltató, hogy csak a keresőképtelenségről szóló igazolás birtokában (a kód és egyéb adatok ismeretében) számolhat el, és ez ellen a munkavállaló sem tud mit tenni? Online kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítási kifizetőhely fizethet érvényesen táppénzt?
