12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
2. cikk / 12 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
3. cikk / 12 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 12 Kisadózó egyetemi hallgató
Kérdés: Meddig nem minősül főfoglalkozásúnak a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2019 júniusában kézhez kapta a diplomáját egyetemi alapképzésen, és 2019 szeptemberétől mesterképzésen folytatja tovább a tanulmányait? Meg kell fizetni a főfoglalkozású kisadózók 50 ezer forintos tételes adóját a nyári hónapokra ebben az esetben?
5. cikk / 12 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
6. cikk / 12 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
7. cikk / 12 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
8. cikk / 12 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
9. cikk / 12 Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje
Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
10. cikk / 12 Tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Mikortól kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. május 10-től szünetelteti a tevékenységét?