Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...és az egyébként nem eredményezett biztosítási kötelezettséget, akkor nincs szochofizetési kötelezettsége a kifizetőnek.)A rendelkezés a külföldinek minősülő személyek jövedelme utáni szociális hozzájárulási adó tekintetében is jelentőséggel bír. A Szocho-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatában említett tájékoztatás valószínűleg félreértésen alapszik. A rokkantsági ellátás nem minősül öregségi nyugdíjnak, az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CLII. tv.-nyel kihirdetett egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Harmadik országbeli diákok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Be kell jelentenie a 'T1041-es nyomtatványon a NAV vagy esetleg más hatóság felé egy kft.-nek azokat a dél-koreai diákokat, akik egy nemzetközi diákszervezet útján egy hónapos szakmai gyakorlatukat töltik a cégnél? Kell tőlük járulékot vonni? Abban az esetben, ha igen, mi lesz ennek az alapja, tekintettel arra, hogy a díjazásuk adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.4. pontja értelmében adómentes bevételnek minősül a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Magyar állampolgár ausztráliai munkavállalása

Kérdés: Kell a magyar társaságokban Magyarországon járulékokat fizetnie, illetőleg van esetleg olyan lehetőség, hogy azokat egyik jogviszonyában sem kell megfizetnie annak a magyar magánszemélynek, aki egyidejűleg több magyar gazdasági társaság tulajdonosaként ellátja az ügyvezetői teendőket, és most Ausztráliában kíván munkát vállalni? A munkavállalásra nem kiküldetés keretében kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell kiemelnünk, hogy Magyarország és Ausztrália között ugyan létezik a szociális biztonság tárgyában kötött egyezmény (2011. évi CXVII. tv.), ezt azonban kizárólag azokra az esetekre kell alkalmazni, ha a munkavállaló és/vagy a munkavállaló munkáltatója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Rendezvény résztvevőinek napidíja

Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére fizetett jövedelem esetén – az adózási következmények helyes megítélése érdekében – szükséges a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolás. Az adóügyi illetőség és az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kettős állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak egy magyar-német kettős állampolgár alkalmazásakor, aki jelenleg Németországban már öregségi nyugdíjas? A munkavállaló eddig kizárólag Németországban dolgozott, ahol egy magán-betegbiztosítónál biztosított. Milyen igazolásokat kell bemutatnia az alkalmazásához? Kell számára tajszámot igényelni abban az esetben, ha nem kívánja igénybe venni a magyar egészségügyi ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 17. pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki EGT-tagállamtól részesül öregségi nyugdíjban. Így, ha a kérdésben említett személy Németországban öregségi nyugdíjban részesül, akkor Magyarországon létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kitoloncolt török állampolgár közterhei

Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értelmezzük a kérdést, az említett török állampolgárnak Magyarországon megszűnt a biztosítási jogviszonya, és nem is Magyarországon él. Így az új lakóhelye (Szlovákia) társadalombiztosításának a hatálya alá tartozik, és ezt követően ott terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2
3
15