Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a díjazás pontosan meghatározható, akkor érdemes ezt a foglalkoztatási formát választani, mert a létesítése egyszerű, a közteherfizetés pedig kedvező.Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén a minimálisan fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...E szabályozás alapján egyértelmű lenne, hogy a szervezet munkavállalói részére kifizetett bérek, juttatások és járandóságok minden közteher alól mentesülnek, a helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű.A Tbj-tv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– néhány fiatal munkavállalókat óvó szabályon kívül – semmilyen különleges szabály nem vonatkozik a foglalkoztatásra vagy a közteherfizetésre. Főszabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása

Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nyilván arra a 2019. január 1-jétől hatályba lépő változásra gondol, miszerint a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás arra a munkaviszonyban álló dolgozóra (és ebben kizárólag csak az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...ez ugyanolyan biztosítási jogviszonyt keletkeztet, mint a főfoglalkozású munkaviszony, és a minimálbér arányos része után történő közteherfizetéssel a fizetési kötelezettség rendezett.A betéti társaságban fennálló kisadózói jogviszony jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...levont – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező – összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, csupán vállalkozói kivét esetén keletkezne közteherfizetési kötelezettsége [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A magasnak mondható havi 300 000 forint díjazás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában nem minősül biztosítottnak, tehát egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.A foglalkoztató tehát semmilyen egyéb közteher megfizetésére nem kötelezett, ha az előzőek szerinti bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Német ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi ügyvezetői javadalmazás után Németországban kell a német szabályoknak megfelelően a társadalombiztosítással összefüggő közteherfizetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
1
2
3