25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Ekhós megbízott
Kérdés: Összegtől függetlenül le kell vonni a 15 százalékos, illetve nyugdíjas esetén a 9,5 százalékos ekhót, vagy vizsgálni kell, hogy eléri-e a minimálbér 30 százalékát a megbízási díj összege abban az esetben, ha a megbízott rendelkezik egy heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, és a megbízási szerződéssel összefüggésben az ekhós közteherfizetésről nyilatkozott?
2. cikk / 25 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
3. cikk / 25 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
4. cikk / 25 Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója
Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
5. cikk / 25 Nyugdíjas alkalmi munkavállaló nyugdíjemelése
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjemelésre egy nyugdíjas alkalmi munkavállaló a 2020. július 1-jét követően végzett tevékenységére tekintettel?
6. cikk / 25 Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai
Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
7. cikk / 25 Ekhós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
8. cikk / 25 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
9. cikk / 25 Felhasználási szerződés
Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
10. cikk / 25 Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
