12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
2. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
3. cikk / 12 Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető
Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető munkavállaló részére kifizetett napi 3000 forint összegű költségtérítés napi 6 órát meghaladó távollét esetén, vagy az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként gyakorlatilag adómentes? A cég berendezések gyártásával foglalkozik, a tehergépkocsi-vezető saját gyártású berendezéseket, illetve a gyártáshoz szükséges anyagokat szállít.
4. cikk / 12 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
5. cikk / 12 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
6. cikk / 12 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
7. cikk / 12 Evaalany munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy evás adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély után abban az esetben, ha a dolgozó táppénzen van, vagy TGYÁS, GYED, illetve GYES ellátásban részesül?
8. cikk / 12 Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében
Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
9. cikk / 12 Végelszámoló biztosítási jogállása
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
10. cikk / 12 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?