Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni a közreműködőkkel történt megállapodás szabályai szerint. Ennek megfelelően szervizdíjban az alkalmi munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a családi gazdaság tagja munkaviszonyban vegyen részt a gazdaság tevékenységében.Ugyanakkor a családi gazdaság munkaviszonyban közreműködő tagja sem az Szja-tv., sem pedig a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában nem tekintendő őstermelőnek. [A Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Érvényesíthető a családi járulékkedvezmény a 8 millió forint alatti előző évi bevétel alapján fizetendő őstermelői járulék, illetve a GYED után fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a tényleges kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni, míg az evás egyéni vállalkozó vagy a kisadózó nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...nem köti ki, hogy a megbízott csak személyesen járhat el az adott ügyben, de kiköti a tájékoztatási kötelezettséget, abban az esetben, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.Fontos tudni, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges jövedelme képezte a nyugdíjjárulék-alapját. A 2010.évi CXXIII. tv. 84/F. §-a értelmében a társas vállalkozás személyesenközreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az Szja-tv. személyesközreműködőidíj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...9,5 százalékosnyugdíjjárulék alapja megegyezik a társaságot terhelő társadalombiztosításijárulék alapjával. Tehát a személyesen közreműködő osztrák kültag a magyarbiztosítottakkal azonos módon jogosultságot szerezhet a magyartársadalombiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...a bevételnek az a része, melyre az Szja-tv.más adózási szabályt írt elő, így nem osztalék a bevételnek az a része, amelyrea személyes közreműködői díj adózási szabályait kell alkalmazni.Az osztalék 25 százalék adóját, illetve a 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
1
2
3