69 cikk rendezése:
11. cikk / 69 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
12. cikk / 69 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
13. cikk / 69 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
14. cikk / 69 Nyugdíjas munkavállalók
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
15. cikk / 69 Nyugdíjba vonuló közalkalmazott
Kérdés: A Tny-tv. új szabályai szerint lehetséges az a megoldás, hogy egy 2019. június 5-én nyugdíjkorhatárát betöltő közalkalmazott ettől a naptól igényelje a nyugdíját, illetve az 5 hónapos felmondási idejét is ezen a napon kezdje meg, azaz hogy 5 hónapon keresztül egyidejűleg kapja a nyugellátást és az illetményét is?
16. cikk / 69 Végrehajtás nyugdíjból
Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
17. cikk / 69 1955-ben született közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Mikortól jogosult az öregségi nyugdíjra, illetve mikor kell megszüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyát egy 1955. január 31-én született személynek, aki igénybe kívánja venni az ellátást, de a lehető legtovább dolgozni szeretne?
18. cikk / 69 Vezető beosztású munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Valóban eltörlik azt a jogosultsági szabályozást, hogy nyugdíjazás esetén a munka-viszonyt meg kell szüntetni? Alkalmazható a jogviszony fenntartása egy 2018. szeptember hóban nyugdíjba vonuló, vezető beosztású munkavállaló esetében, aki a nyugdíjazása után tovább fog dolgozni jelenlegi munkáltatójánál?
19. cikk / 69 Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén
Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
20. cikk / 69 GYES időszakának figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Szolgálati időnek számít a GYES időszaka annak az 1960-ban született pedagógusnak az esetében, akinek a munkaviszonya 1982. augusztus 15-én megszűnt, 1982. augusztus 25-én gyermeke született, aki után 1984. augusztus 31-ig GYES-t kapott, 1984. szeptember 1-jétől pedig folyamatosan dolgozik? A szolgálati idő egyeztetése során ezt az időszakot sem a szolgálati időbe, sem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe nem számították be. Van esetleg lehetőség a szolgálati idő méltányosságból történő megállapítására ebben az esetben?