Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti jövedelme.A Szocho-tv. alkalmazásában minimálbérnek (a jogszabály 34. § 11. pontja alapján) az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tekintendő, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkavégzés nyugdíj mellett

Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127?500 forint x 18 = 2?295?000 forintot (éves keretösszeg),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester

Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
Részlet a válaszából: […] ...szüneteltetésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), ami 2016. évben 1 998 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (tehát az éves keretösszeget, ami az évben 18 x 111 000 = 1 998 000 forint)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Figyelembe kell venni a havonta fizetett tételes adót egy korhatár előtti ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes, kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg – 2015. január 1-jétől 105 000 x 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységük alapján fizetendő nyugdíjjárulék-alap meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát).Az ellátás szüneteltetésére a keretösszeg elérését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), a korhatár előtti ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
1
2