Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] Azoknak a vállalkozóknak, akik korábban több vállalkozásban is kisadózóként voltak bejelentve, valóban választaniuk kell, tekintettel arra, hogy a Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amelynek értelmében ettől az időponttól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységében.A Gt. rendelkezései értelmében nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés [Gt. 91. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történőmunkavégzés.A jelzett időszakban azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. Amennyiben a betéti társaságnyugdíjas beltagja személyesen is közreműködik a társaságban, akkor utána -mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után – tételesegészségügyi hozzájárulást és egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át."A vezető tisztségviselők általános képviseleti jogosultságából következően a társaságot mint munkáltatót a munkavállalókkal szemben is a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.