25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 1955-ben született nő
Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
12. cikk / 25 Nyugdíjas pedagógus munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel kell dolgoznia egy nyugdíjas pedagógusnak, hogy ne veszítse el az ellátását?
13. cikk / 25 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
14. cikk / 25 Nyugdíj szünetelése
Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
15. cikk / 25 Szülés egyetemi tanulmányok befejezése után
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az az édesanya, aki 2015 szeptemberében fejezte be egyetemi tanulmányait, de terhessége miatt már nem tudott jogviszonyt létesíteni, és 2016. március 5-én megszületett első gyermeke?
16. cikk / 25 1952-ben született férfi kereseti korlátja
Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
17. cikk / 25 1951-ben született, korhatár előtti ellátásban részesülő orvos
Kérdés: Kaphatja továbbra is a nyugdíjat, ha folyamatosan dolgozik, vagy áprilisban választania kell annak az 1951-ben született, egyéni vállalkozóként működő, területi ellátási kötelezettséggel bíró házi gyermekorvosnak, aki a munkája mellett 2008 óta részesül előrehozott öregségi nyugdíjban, és 1975 óta folyamatos a jogviszonya?
18. cikk / 25 1952-ben született személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
19. cikk / 25 Bedolgozó szabadsága
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 24/1994. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a bedolgozók szabadságának kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a bedolgozó csak heti két napot dolgozik, tehát hetente többet pihen, mint a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók? Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha egy bedolgozó jogviszonyának megszűnésekor, öt munkanap megmaradt szabadság esetén minimum 23 400 forint/5 nap összeget fizet?
20. cikk / 25 Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?