26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
2. cikk / 26 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
3. cikk / 26 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés:
Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
4. cikk / 26 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?
5. cikk / 26 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
6. cikk / 26 Jövedelemigazolás
Kérdés: Kell-e jövedelemigazolást kiadni annak a munkavállalónak, aki a gyakorlati idő után ugyanannál a cégnél gyakornokból lesz főállású munkavállaló? A két szerződés között nincs kieső idő.
7. cikk / 26 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
8. cikk / 26 Kft. tagi jogviszony megszűnése
Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszony megszűnésekor egy kft.-vel társas vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély tag részére a jogviszony megszűnésekor?
9. cikk / 26 Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére
Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
10. cikk / 26 Elengedett kölcsöntartozás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
