26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Egyszemélyes kft. tagja
Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
2. cikk / 26 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
3. cikk / 26 Munkavégzés behívás alapján
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási, a szolgálati, illetve a jogosultsági ideje annak a munkavállalónak, aki behívás alapján történő munkavégzés keretében havi 32 órás munkaidőben dolgozik, amit 8 munkanapon, napi 4 órás munkaidőben teljesít?
4. cikk / 26 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
5. cikk / 26 Behívás alapján történő munkavégzés
Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
6. cikk / 26 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
7. cikk / 26 Egyszerűsített munkaviszony alkalmazása
Kérdés: Foglalkoztathatja egyszerűsített munkaviszony keretében egy Balaton-parti fagylaltozót üzemeltető cég a nyári főszezonban nála dolgozó diákokat? Van valamilyen speciális szabály, amire figyelni kell a foglalkoztatás során?
8. cikk / 26 Köztisztviselő jogviszonya
Kérdés: Részesíthető illetményeltérítésben, illetve személyi illetményben egy polgármesteri hivatalnál határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszonyban, napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, titkársági feladatok ellátására irányuló munkakört betöltő köztisztviselő? Létesíthető vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony)?
9. cikk / 26 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
10. cikk / 26 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott
Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munkaidős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.