Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg két jogviszonya van: kisadózó egyéni vállalkozó, illetve munkaviszonyban álló dolgozó. A kisadózás melletti munkaviszony azért lehetséges, mert a munkaideje nem éri el a heti 36 órát. Heti 36 órát elérő munkavégzéssel járó munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Őstermelő közterhei

Kérdés: Kötelezett 2022. október 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy mezőgazdasági őstermelő, aki 2021-ben az őstermelői tevékenységéből nem szerzett bevételt, augusztus 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, azóta azonban nincs másik vállalkozása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett személynek augusztus 31-én szűnt meg a biztosítási jogviszonya, és így főszabály [Eb-tv. 29. § (9) bekezdése] szerint valóban az ezt követő 46. naptól, azaz október 16-ától terhelné az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...39/A. §-ának (4) bekezdése értelmében az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a második gyermek megszületésekor az édesanya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] ...a tételes adót is ennek megfelelően havi 25 000 forint összegben köteles teljesíteni. Hozzátesszük, hogy a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...előírt havi 25 000 forint tételes adót köteles fizetni [Kata-tv. 8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez [Kata-tv. 10. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által említett válasz azt a problémát boncolgatta, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózásból származó jövedelmet a kereseti korlát meghatározása során. Az ebben kifejtett variációs lehetőségeket nem ismételjük meg újra, csak a jelen kérdésben felvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja pedig havi 81 300 forint.A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál tehát azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származnak, és nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak.A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján bizony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó számára engedi meg, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2