Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a diák a Tbj-tv. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem -, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...– emelni kell, ennek kötelező mértéke azonban nincs meghatározva. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a keresőképességét elbíráló orvosutasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosankéslelteti.A másik jogviszonyban végzett otthoni munka tehát nem érintia táppénzjogosultságot.Ami a járulékfizetési kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...elérje az 1800forintot, de ne haladja meg a 4600 forintot. A munkavállaló alapesetben egynaptári évben összesen 120 napot tölthet ilyen jogviszonyban, de abban azesetben, ha több, ám legalább három természetes személy munkáltató, vagykiemelten közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosításpénzbeli ellátásaira nem jogosít, így a társas vállalkozói jogviszonya alapjánnem lesz jogosult táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre vagy GYED-re. Ejuttatások – az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...felső határ naptári napi összegénekszorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozóbiztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként is biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról rendelkezik egyértelműen, hogy abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett ésjárulékalapot képező (például adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembeveendő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak,ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8,5 százaléknyugdíjjárulék és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2