11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
2. cikk / 11 Szülés GYED alatt
Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
3. cikk / 11 GYES-en lévő munkavállaló táppénze
Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
4. cikk / 11 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
5. cikk / 11 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. december hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
6. cikk / 11 Felszámolás alatt álló munkáltató kilépő dolgozójának szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?
7. cikk / 11 Kft.-tag GYED melletti munkavégzése
Kérdés: Gyermeke egyéves korának betöltése után visszamehet-e dolgozni egy öttagú kft. legmagasabb tulajdoni hányaddal (28 százalék) rendelkező tagja, aki munkaviszonyban adminisztratív feladatokat látott el a cégnél, és jelenleg GYED-en van? Feladatainak nagy részét otthon végezné el, de nem szeretné elveszíteni a GYED-re való jogosultságát. Milyen közterheket kell fizetni utána?
8. cikk / 11 GYED-en lévő kft.-tulajdonos jogviszonya
Kérdés: Egy 2003. február 28-án 3 fővel alakult kft. egyik tagja munkaviszonyban dolgozik a kft. tulajdonában levő élelmiszerboltban, valamint az ügyvezetői teendőket is ő látja el, megbízási szerződéssel, külön bérezés nélkül. Ez a női alkalmazott 2004. október 28-án szülte meg első gyermekét, jelenleg GYED-en van. 2006. márciustól újra dolgozik a boltban, de jövedelmet nem vesz fel, mert a GYED miatt biztosított jogviszony áll fenn, ezért nem is fizet járulékot maga után. Helyes-e, hogy nem fizet járulékot, illetve mekkora összeg után kellene fizetnie?
9. cikk / 11 Beltag személyes közreműködése TGYÁS és GYED ideje alatt
Kérdés: Fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után, aki rendelkezik heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, a bt.-ből jövedelmet nem vesz fel, és a 2006. május hónapban történt szülése jogán igénybe veszi a TGYÁS-t, illetve GYED-et, de ez idő alatt személyesen közreműködik (pl.: aláír)?
10. cikk / 11 Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak
Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?