13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
Kérdés:
Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?
2. cikk / 13 Mesterképzésben részt vevő gyermek
Kérdés: Beszámítható a kisebb gyermek után folyósítandó családi pótlék összegébe a mesterképzésben részt vevő nagyobb gyermek?
3. cikk / 13 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
4. cikk / 13 Doktoranduszképzésre járó gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Jogosult magasabb összegű családi pótlékra a szülő a doktoranduszképzésre járó gyermeke után?
5. cikk / 13 Tanulmányi költségek
Kérdés: Minden esetben adómentes a dolgozó tanulmányi költségeinek megtérítése, ha a tanulmányok a munkavégzés ellátásának érdekében történnek?
6. cikk / 13 Figyelembe vehető gyermek
Kérdés: Hová fordulhat a szülő, ha nem ért egyet azzal, hogy a gyógyszerésznek tanuló, doktoranduszképzésben részt vevő gyermekét nem veszik figyelembe a családi pótlék folyósításakor?
7. cikk / 13 Doktorandusz figyelembevétele családi pótlék számításánál
Kérdés: Figyelembe vehető-e a családi pótlék összegének számítása során a doktorandusz egy 3 gyermekes családnál, ahol a legnagyobb gyerek 2011 júniusában kapta meg osztatlan képzésű gyógyszerészdiplomáját, majd felvették nappali tagozatos doktorandusznak, és az ösztöndíján kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkezik?
8. cikk / 13 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
9. cikk / 13 GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
10. cikk / 13 START-kártya kedvezmény igénybevétele nyári szünidő alatt munkát végző hallgatók esetében
Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
