22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
12. cikk / 22 Passzív táppénz időtartama 2009. augusztus 1-jétől
Kérdés: Keresőképtelensége esetén valóban csökkentett időtartamú táppénzre lesz-e jogosult az a munkavállaló, akinek a felmondási ideje 2009. augusztus 10-én fog lejárni, és a munkaviszonya is ezen a napon szűnik meg? A passzív táppénz időtartama ebben az esetben valóban csak 30 nap lehet?
13. cikk / 22 Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt
Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
14. cikk / 22 Egyéni vállalkozó foglalkoztatása
Kérdés: Színlelt szerződésnek minősül-e, ha egy cég vállalkozói szerződés keretében napi 6 órában biztosít egy főt partnere számára vámügyintézési munkák elvégzésére? A vámügyintéző egyéni vállalkozó, vállalkozói tevékenységét már több mint 10 éve folytatja, és több céggel is kapcsolatban áll.
15. cikk / 22 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
16. cikk / 22 Start-kártyával foglalkoztatott munkavállaló felmondása
Kérdés: Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.
17. cikk / 22 Társasház gondnokának jogviszonya
Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést egy társasház a gondnoki teendőket ellátó magánszeméllyel, aki rendelkezik 36 órás munkaviszonynyal? Átminősíthetik-e utólag egy ellenőrzés kapcsán ezt munkaviszonnyá?
18. cikk / 22 Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott munkavállaló járulékának visszaigénylése
Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.
19. cikk / 22 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
20. cikk / 22 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.