Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] ...pontja értelmében mindenképpen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, így ebben az esetben a külföldön fennálló biztosítási jogviszony igazolására sincs szükség.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

EU-s tagállamba költöző ügyvezető

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?

Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető más uniós államba költözött, és onnan végzi a tevékenységét (illetve vélhetően ott létesít további biztosítási jogviszonyt), a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség az adott államban terheli. Ebből következően Magyarországon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek túlnyomó többsége alól.Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak be kell jelenteni azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munka­viszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szolgálati járandóságban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy evaalany betéti társaság beltagjának, aki 2012-től szolgálati járandóságban részesül, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a társaságban csak osztalékot kap? Vonatkozik-e rá bármilyen jövedelemkorlát?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel arra, hogy nem saját jogú nyugdíjas -főfoglalkozású társas vállalkozónak, de másutt fennálló heti 36 órát elérőjogviszonya miatt minimális járulék- (adó-) fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj-tv.-ben meghatározotttevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyratekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után.Ezen túlmenően a 3. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt

Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
Részlet a válaszából: […] ...§ a) pontja szerint ugyanis akkor nem jár a terhességi-gyermekágyisegély, illetőleg a gyermekgondozási díj, ha a jogosult bármilyen jogviszonybandíjazás ellenében munkát végez, kivéve a szerzői jog védelme alatt állóalkotásért járó díjazást. Márpedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.
1
2
3
4