Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...azonban egy kedvező szabály. Az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett (tehát többes jogviszonyban nem álló) egyéni vállalkozó ugyanis a járulékkedvezményt az e tevékenységéből származó jövedelme adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?

Részlet a válaszából: […] ...járulék erejéig lehet érvényesíteni.Így tehát a kérdésben említett társas vállalkozó, aki nem rendelkezik tagi jövedelemmel, e jogviszony alapján családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet.(Kéziratzárás: 2023. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában nem említett (tehát többes jogviszonyban nem álló) egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni.A járulékalap tehát havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.Ha a munkaviszonyban álló biztosított– biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,– biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy már nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, tehát a továbbiakban társas vállalkozói jogviszonyában terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.Ennek megfelelően a kft.-nek minden hónapban legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...említett biztosításra előírt összeghatárt el nem érő díjazásról van szó, ezért biztosítási kötelezettség vezető tisztségviselői jogviszony keretében nem jöhet létre, ami azt jelenti, hogy az érintett vezető tisztségviselőt a 'T1041 jelű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető személy biztosítotti jogviszonya

Kérdés: Visszakaphatja a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot az a magánszemély, aki esetenként megbízási jogviszonyban végez munkát egy cégnek, ahol a díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát, így ezekben az időszakokban biztosítottá válik? Érvényesíthető valamilyen módon a családi járulékkedvezmény a megállapodás alapján fizetett járulék vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.Jelen esetben a harmadik visszafizetési ok áll fenn. A többletjárulék rendezése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.