Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján Magyarországon keletkezik utána járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az angol anyacéggel fennálló jogviszonyára tekintettel is, amelynek keretében a munkát Magyarországon végzi. Erre az esetre a Tbj-tv. 56/A. §-ának (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...a személyi alapbérnek).A Tbj-tv. R. 1. §-a a következő kisegítő szabályokattartalmazza erre az esetre. Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó,tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldönadóztatható, járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a munkavállalómunkaviszonyt, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi jogutódlás nem terjed ki a jogelődnek a jogutódáltal át nem vett és tovább foglalkoztatott munkavállalóira, ezeknekjogviszonya a jogelőddel áll fenn, illetve szűnhet meg. (LB. Mfv.I.10.381/2000.)A munkáltatói jogutódlás megállapítását nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.