27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
2. cikk / 27 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Alkalmas a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén elvárt munkáltatói igazolás az Flt.-ben meghatározott adattartalommal rendelkező igazolás kiváltására, vagy a jogviszony megszűnése esetén mindkettőt ki kell adni?
3. cikk / 27 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
4. cikk / 27 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya
Kérdés: Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?
5. cikk / 27 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
6. cikk / 27 Örökbe fogadó szülő szülési szabadsága
Kérdés: Megilleti a szülési szabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló örökbe fogadó szülőt?
7. cikk / 27 EGT-tagállamban biztosított személy egészségügyi ellátása
Kérdés: A tajt vagy az EU-kártyát kell használnia a magyar állampolgárnak abban az esetben, ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított, és hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe? A taj használata esetén a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, az egészségügyi szolgáltatók viszont nem fogadják el az EU-kártyát. Meg kell fizetni ebben az esetben az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére, hogy külföldön mindent megfizetett?
8. cikk / 27 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
9. cikk / 27 Külföldön élő személy családi pótléka
Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
10. cikk / 27 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
