Keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapvetően - természetesen jóhiszeműséget feltételezve - nem zárja ki, hogy többes jogviszony esetén a biztosított egyik jogviszonyában keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesüljön, miközben a másik jogviszonyában munkát végez.Az Eb-tv. 43...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.Ebből következően, ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, foglalkoztatóvá és egyben kifizetővé válik. Ez utóbbi az Art. 7. §-a 31. pontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...állít ki a magánszemély részére, illetve a '08-as bevallásban adatot szolgáltat az adóhatóság felé.A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély – kivéve a kiegészítő tevékenységet végző magánszemély – akkor válik biztosítottá, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni, a jogviszony megszűnését pedig a 3.2. pont szerint 8 napon belül kell bejelenteni.Az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...élhet, feltéve, hogy az érintett a jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül. A kedvezményt az említett jogviszonyokon kívül keletkezett adóalap vonatkozásában nem lehet érvényesíteni.Ami a kereseti korlátot érintő problémát illeti: a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...említett magyar alkalmazottak társadalombiztosítási ellátásban részesülnek, akkor a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Valóban saját magának kell teljesítenie a szociálishozzájárulásiadó-, valamint a járulékbejelentési és -fizetési kötelezettséget egy adószámos magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott vállalkozási díjából a kifizetője csak személyijövedelemadó-előleget vont le, mert – véleménye szerint – a többi nem az ő kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonyról van szó, ami társadalombiztosítási szempontból a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Mezőgazdasági őstermelő számlája

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a közte és a díjazást fizető őstermelő között a Tbj-tv. 5 §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, ezen belül ún. vállalkozási jellegű jogviszony keletkezett.Így a kifizetőnek az említett jogszabályi helyben foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása

Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
Részlet a válaszából: […] ...illetve költségeit csökkentse.A törvény megalkotói gondoltak arra az esetre, amikor problémát jelenthet a kisadózó vállalkozói jogviszony munkaviszonytól történő elhatárolása. A?Kata-tv. 14.?§-ának (1) bekezdése szerint éppen ezért a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56. § (1) bekezdésében tartalmazott egy mondatot, amely szerint: "A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri." A 2013. évi CXXVII. tv. ezt a mondatot hatályon kívül helyezte. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
6