26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Rendezvény résztvevőinek napidíja
Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
2. cikk / 26 Utalványjuttatás közterhei
Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
3. cikk / 26 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
4. cikk / 26 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
5. cikk / 26 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
6. cikk / 26 Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
7. cikk / 26 Tanulmányi szerződésből eredő követelés
Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
8. cikk / 26 Bíróság által megítélt összegek közterhei
Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munkaviszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
9. cikk / 26 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
10. cikk / 26 Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
