4 talált cikk a 11%-os egészségbiztosítási járulék , megállapodás , jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a kifizetőt abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj a minimálbér 30 százalékát nem éri el, és a megbízott máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?