Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A foglalkoztató továbbá a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján az általános szabályok szerint a tételes egészségügyi hozzájárulást is köteles megfizetni. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint adóznak, míg a felsorolásban nem szereplő juttatások adózását a magánszemély és a kifizető között fennálló jogviszony – munkaviszony, tagi viszony stb. – határozza meg. Ezt az adózási módot hívják jogcím szerinti adózásnak. Ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő tagjának, megbízás alapján munkát végző személynek, segítő családtagnak, bedolgozónak, vállalkozás jellegű jogviszonyban munkát végző személynek, szakképző iskolai hallgatónak, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki társasházközösség választott tisztségviselője. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem szja-alapot, s így százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-alapot is képez. Más a helyzet akkor, ha a jövedelem olyan jogviszonyból származik, amely a kifizető oldaláról nézve képezi társadalombiztosítási járulék alapját. Az adószámmal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A biztosítás ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...lépésben azt szükséges tisztázni, hogy milyen jogviszony alapján került sor a kifizetésekre. A tevékenység jellegéből adódóan a megbízási jogviszonyt tartjuk a legvalószínűbbnek és legcélszerűbbnek.A következő tennivalónk annak eldöntése [Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított megfizette, nem kell levonni.Példák a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításához: ha a biztosítási jogviszony 2001. december 31-én szűnt meg, és az addig kifizetett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege 1 800 000 forint volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.