32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 32 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Elegendő a feleség nyilatkozata arról, hogy nem részesül semmilyen ellátásban, mert nincs munkahelye, vagy valamilyen hivatalos igazolás is szükséges ahhoz, hogy a férj igényelhesse a közös gyermekük után a GYED-et? Az apa egyébként minden jogosultsági feltétellel rendelkezik.
3. cikk / 32 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
4. cikk / 32 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
5. cikk / 32 Családtámogatási ellátások örökbe fogadott gyermek jogán
Kérdés: Milyen családtámogatási ellátás kérelmezhető örökbe fogadott gyermek jogán?
6. cikk / 32 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
7. cikk / 32 Örökbefogadás
Kérdés: Milyen családtámogatási ellátásokra lesz jogosult az a házaspár, akinek az esetében a gyermek/gyermekek örökbefogadására irányuló eljárás már folyamatban van?
8. cikk / 32 GYES lejárta
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek a legkisebb, harmadik gyermeke 2020. március 29-én lesz 3 éves, de csak szeptembertől veszik fel az óvodába, ezért szeretne vele otthon maradni? Főállású anyaként jogosult lesz gyermeknevelési támogatásra?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
Abban az esetben, ha tovább is otthon szeretne maradni, pontosan meg kell mondania a munkáltatónak, hogy mennyi időre kívánja még igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot?
9. cikk / 32 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Jogosult lesz nevelőszülői gyermekgondozási díjra az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyában 2018. január 8-tól egy hároméves, majd 2019. november 4-től egy 2019. február 5-én született gyermeket vett nevelésbe? Az érintett személy 2014-től 2017. december 31-ig munkaviszonyban állt egy cégnél. Ha jogosult az ellátásra, akkor milyen összegre számíthat?
10. cikk / 32 GYED folyósításának felfüggesztése
Kérdés: Jogosan függesztette fel a korábban megállapított gyermekgondozási díj folyósítását a kifizetőhely az alábbi esetben? A közös háztartásban nevelt gyermeket az ellátásban részesülő édesanya élettársa, a gyermek édesapja magához vette, és a gyermekkel elköltözött. Az anya a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése érdekében eljárást kezdeményezett, azonban a kormányhivatal a gyermeket az édesapa gondozásában hagyta, és az ideiglenes hatályú elhelyezési ügyet megszüntette. A kifizetőhely ezután szüntette be a GYED folyósítását.
