19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Igazolások kiküldetés esetén
Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
2. cikk / 19 Angol állampolgár CSOK-igénylése
Kérdés: Tajkártyát vagy Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelnie annak az angol állampolgárnak, aki 2020. július 13-tól rendelkezik magyar lakcímmel, kiküldöttként A1 igazolása van 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig, és igényelni szeretné a CSOK-ot?
3. cikk / 19 Külföldön született gyermek után járó ellátások
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a magyar szülők gyermeke a tajkártyát abban az esetben, ha egy másik EGT-tagállamban született, mert az édesanya 2018. március 1-jétől ott vállalt munkát, és a gyermek születéséig, 2018. november 7-ig folyamatosan dolgozott? Jogosult lesz az édesanya CSED-re és GYED-re Magyarországon, ha 2018. február 28-ig rendelkezett magyar biztosítási jogviszonnyal? Amennyiben igen, hogyan kell igényelnie az ellátásokat?
4. cikk / 19 Thai-magyar kettős állampolgárságú gyermek egészségügyi ellátása
Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon tajkártyára, illetve egészségügyi ellátásra az a 2,5 éves thai-magyar kettős állampolgárságú gyermek, aki külföldön (Angliában) él a szüleivel, de most két hónapra Magyarországra jön az itt élő nagyszülőkhöz? Az édesapa igényelt a gyermek részére Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Milyen ellátásokra jogosítja ez a kártya a gyermeket Magyarországon?
5. cikk / 19 EGT-tagállamban biztosított személy egészségügyi ellátása
Kérdés: A tajt vagy az EU-kártyát kell használnia a magyar állampolgárnak abban az esetben, ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított, és hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe? A taj használata esetén a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, az egészségügyi szolgáltatók viszont nem fogadják el az EU-kártyát. Meg kell fizetni ebben az esetben az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére, hogy külföldön mindent megfizetett?
6. cikk / 19 Külföldön tanuló diák jogosultsága egészségügyi ellátásokra
Kérdés: Milyen feltételekkel jogosultak Magyar-országon egészségügyi szolgáltatásokra az EGT-tag--államokban tanuló magyar állampolgárságú diákok? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetik igénybe külföldön, illetve Magyar-országon az ellátást?
7. cikk / 19 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
8. cikk / 19 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
9. cikk / 19 Uniós tagállamban tanuló magyar diák jogállása
Kérdés: Köteles-e valamilyen járulékot fizetni egy uniós tagállamban tanuló magyar diák? Mi a helyzet abban az időszakban, amikor itthon van, milyen ellátásokra jogosult, illetve jogosult-e egyáltalán valamire ilyenkor? Változik a diák kötelezettsége és a jogosultsága attól, ha a tanulmányait nem uniós tagállamban (harmadik országban) folytatja?
10. cikk / 19 Munkavállaló jogainak érvényesítése külföldi munkáltató esetén
Kérdés: Mit tehet az a magyarországi lakhelyű magánszemély, akit dán munkáltatója nem akar biztosítottként bejelenteni annak ellenére, hogy munkaszerződés alapján több uniós tagállamban, és esetileg az Európai Unión kívül is dolgozik a cégnek, de Magyarországon soha és Dániában is csak ritkán? Megoldást jelenthet, ha magánszemélyként Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet?