GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A munkavállalónak tényleges jövedelme nincs, ezért az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha a szerződés szerinti jövedelme legalább ennyi. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tb-kiskönyv

Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról") megfelelő rovatába be kell jegyezni, hiszen a szüneteltetés időtartama befolyásolhatja egy későbbi táppénzjogosultság idejét, valamint a táppénz mértékét.A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az nem a biztosítás szünetelését írja felül, hanem a biztosítás szünetelése ellenére egészségügyi szolgáltatásra biztosít jogosultságot. Ebből következően a járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.