Ügyvezetés CSED alatt

Kérdés: Valóban elláthatja az ügyvezetést a CSED tartama alatt az egyszemélyes kft. tulajdonosa, amennyiben személyes közreműködést vállal, illetve a későbbiekben a GYES mellett végezhető az ügyvezetői tevékenység járulékmentesen? Hogyan valósítható meg ez, tekintettel arra, hogy CSED mellett nem lehet keresőtevékenységet végezni, és ha valaki nem működik közre személyesen, akkor eleve nem minősül társas vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonya alapján sem biztosítási, sem pedig járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, és e tevékenysége a CSED-jogosultság szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek.A CSED időpontjától ugyan személyesen már nem vesz részt a munkában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának keresőképtelensége

Kérdés: Érinti az egyszemélyes kft. társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonosának táppénzjogosultságát, ha osztalékban részesül, illetve ha ingyenes megbízási jogviszonyban változatlanul ellátja a cég ügyvezetését? A vállalkozás a tulajdonos hónapok óta tartó keresőképtelensége ellenére is folyamatosan működik egy alkalmi munkavállaló révén.
Részlet a válaszából: […] ...osztalék semmilyen formában sem érinti a táppénzjogosultságot, hiszen nem munkavégzésre tekintettel kerül kifizetésre.Az ügyvezetés ingyenes megbízási jogviszonyban történő ellátása pedig csak akkor veszélyeztetné a táppénz folyósítását, ha e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...CXCI. tv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében keresőtevékenység esetén akkor szűnik meg a rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő (egészségbiztosításijárulék-alapot képező) jövedelme három egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy az egyszeri nagyobb összegű kifizetés, még ha járulékalapot képezne is, akkor sem veszélyeztetné a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, hiszen a kereseti korlát túllépéséről csak akkor beszélhetnénk, ha az érintett jövedelme három egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...A táppénz a kereset pótlására szolgál a keresőképtelenség ideje alatt, tehát esetleges munkabérfizetés esetén az arra való jogosultság megszűnik. A munkaviszonyban foglalkoztatott tag jogaira és kötelezettségeire egyébként mindenben az Mt. szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságnak egyik feltétele valóban az, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet [2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja], legalábbis azon a napon, amely naptól az ellátás folyósítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,– az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Betéti társaság és egyszemélyes kft. ügyvezetése

Kérdés: Működhet ügyvezető nélkül egy betéti társaság vagy egy egyszemélyes kft. abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében ellátó egyedüli beltag, illetve a kft. egyetlen tagja szülési szabadságon és GYED-en van? Átadhatja a képviseleti jogosultságot meghatalmazással az ügyvezető a kültagnak, a könyvelőjének, az alkalmazottjának vagy esetleg valamelyik családtagjának? Kötelező a társasági szerződésben szerepeltetni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét? A hatályos jogszabályok alapján a betéti társaság kültagja milyen esetekben lehet ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:156. §-a a kérdésben (látszólag) egyértelműen rendelkezik, rögzítve, hogy kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Ám ez a szabály diszpozitív, ami azt jelenti, hogy a társasági szerződés ettől eltérhet, és kültagot is megjelölhet ügyvezetőnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapítható meg. Következésképp az 1952-ben született személy legkorábban a 62. életév betöltését követő 183. napon szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra, feltéve hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év, illetőleg az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
1
2