9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
2. cikk / 9 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
3. cikk / 9 Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíjigénye jelenleg elbírálás alatt van, de előleget már megállapítottak részére, és megkapta a nyugdíjastörzsszámát is, az önkéntes nyugdíjpénztár azonban nem fizeti ki a felhalmozott pénzét addig, amíg a végleges határozatot be nem mutatja? A végleges határozat kiadása két vitatott biztosítási időszak miatt húzódik, amelyek közül az egyik egy külföldi jog-viszony, így hosszabb ügyintézési határidőre lehet számítani.
4. cikk / 9 1954-ben született igénylő ellátásai
Kérdés: Kérhet-e visszamenőleg valamilyen kártérítést a nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervtől az az 1954-ben született igénylő, aki csak 2012. január 1-jétől, a munkaügyi bíróság határozata alapján vált jogosulttá korhatár előtti ellátásra annak ellenére, hogy már 2011 júliusában betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges életkort, és 3 év korkedvezmény beszámításával 42 év szolgálati időt szerzett? A munkaügyi perre a korkedvezmény elismeréséhez volt szükség, amelynek lezárásáig a jogviszony megszüntetésére nem került sor. Milyen hátrányok érhetik azért, mert nem az előrehozott öregségi nyugdíja alakult át korhatár előtti ellátássá?
5. cikk / 9 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
6. cikk / 9 Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyösszegű felvétele
Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén adómentes-e a 8 évig fizetett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyösszegű felvétele?
7. cikk / 9 Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás felvétele
Kérdés: Adómentes-e az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyösszegű felvétele (8 évi tagdíjfizetés után) előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén?
8. cikk / 9 Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai
Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
9. cikk / 9 Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele
Kérdés: Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár tagja vagyok 1996. május. 1-jétől. Befizetéseim meghaladják a kötelező tagdíjat. (a jelenlegi egyenleg 680 000 forint körüli), de a 10 éves időtartamot még nem értem el a befizetésekkel! Időközben előrehozott nyugdíjba mentem 1999. szeptember hóban, 55 évesen. A pénzt nem vettem fel, azóta is fizetem a tagdíjat. Most 2004-ben betöltöm az 59. évemet, vagyis a tényleges nyugdíjkorhatárt. Szeretném felvenni a pénzemet. Az évek során igénybe vettem adójóváírásokat kisebb-nagyobb összegben. Jár-e adólevonással, ha felveszem a pénzemet, s mennyivel? Hogyan kerülhető ez el?
