32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Korhatár előtti ellátás
Kérdés:
Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?
2. cikk / 32 Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója
Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
3. cikk / 32 Nyugdíjas munkavállaló éves keretösszege
Kérdés: Hogyan kerül megszüntetésre a nyugellátás folyósítása annak a 40 éves jogosultsági idő alapján kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak, akinek a munkabére 2020. június hónapban érte el az éves keretösszeget? A régi vagy az új szabályokat kell figyelembe venni ebben az esetben?
4. cikk / 32 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
5. cikk / 32 Munkavégzés nyugdíj mellett
Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
6. cikk / 32 Méltányossági nyugdíj
Kérdés: Pótolható méltányossági alapon a hiány-zó szolgálati idő annak érdekében, hogy az igénylő megkaphassa a nyugellátását? Egy nyugdíjkorhatárt betöltött magánszemély beadta az igénylését, amellyel egy időben jelezte, hogy a szolgálati ideje kevés, ezért kéri a nyugdíja méltányossági alapon történő megállapítását. A kérésére semmilyen válasz nem érkezett, a nyugdíj-igényét pedig elutasították.
7. cikk / 32 1955-ben született nő
Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
8. cikk / 32 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
9. cikk / 32 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
10. cikk / 32 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló keresete
Kérdés: Helyesen értelmezi a törvényt az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2014 októberében betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és úgy gondolja, hogy ezután már a nyugdíj melletti keresetének összege nem korlátozott?