17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
2. cikk / 17 Felmondási tilalom ikergyermekek esetében
Kérdés: A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?
3. cikk / 17 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
4. cikk / 17 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
5. cikk / 17 GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
6. cikk / 17 Nyugdíjba vonuló munkavállaló juttatásai
Kérdés: Mennyi felmondási idő és milyen összegű végkielégítés jár annak a munkavállalónak, aki 6 hónap múlva korkedvezményes nyugdíjba kíván vonulni, és megszünteti a munkaviszonyát? Milyen juttatásokra jogosult az a munkavállaló, aki 2011. március 21-én adta be a felmondását nyugdíjba vonulás miatt, és március 29-én ment el korkedvezményes nyugdíjba?
7. cikk / 17 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
8. cikk / 17 Felmondás nyugdíjas munkavállalónak
Kérdés: Jár-e ismételten a 30 napos felmondási idő, illetve a 15 napos felmentés annak a munkavállalónak, akinek 2007 decemberében nyugdíjazás miatt megszűnt a munkaviszonya, megkapta a felmondási időt, valamint a felmentést is, a nyugdíjazását követő naptól nyugdíjasként tovább dolgozik, de ez év végével munkáltatói felmondással megszűnik a munkaviszonya?
9. cikk / 17 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
10. cikk / 17 Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
