94 cikk rendezése:
1. cikk / 94 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 94 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
3. cikk / 94 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
4. cikk / 94 Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
5. cikk / 94 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
6. cikk / 94 Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
7. cikk / 94 Választott tisztségviselő járulékai
Kérdés: A választott tisztségviselőre is vonatkozik 2020. július 1-jétől a minimálbér 30 százaléka utáni járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha nincs heti 36 órás munkaviszonya? A NAV ezt a tájékoztatást adta a kifizetőnek, de a törvényben nem találták meg az erre vonatkozó szabályozást.
8. cikk / 94 Tiszteletdíj
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?
9. cikk / 94 Nyugdíjas választott tisztségviselő tiszteletdíja
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni a járulékokat egy részvénytársaság öregségi nyugdíjban részesülő elnökségi tagjának havi tiszteletdíjából 2019. évben?
10. cikk / 94 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?