Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] ...de nappali tagozatos tanulmányaira tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, és tényleges jövedelem híján vele kapcsolatban e jogviszonya alapján járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése nem merül fel.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...esetben - a választása alapján - az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-a (5) bekezdésének a)-e) pontjai hatálya alá tartozó jövedelmekre vonatkozó maximumadó-alapot csökkenti az előzőekben említett jövedelem, így tehát pl. az esetleges vállalkozói osztalékalap után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

EU-s tagállamba költöző ügyvezető

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?

Részlet a válaszából: […] ...08-as bevallás M-12-es lapján kell jelölni, hogy a munkavállaló más tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik.A személyi jövedelemadó vonatkozásában (ideértve az osztalékot is) pedig az adott állammal érvényben lévő kettős adóztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...(Szja-tv. 49/C. §). Az átalányadózó bevételéből származó jövedelme azonban nem tartozik ebbe a körbe, az ebből származó jövedelem után összeghatártól függetlenül meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-a (5) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott jövedelmekre vonatkozik] számításánál valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem figyelembe veendő, ideértve természetesen a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmet is.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: 2020. július 1-jétől milyen járulékfizetési kötelezettsége van a különböző vállalkozásaiban annak a személynek, aki "A" Kft. tulajdonos-ügyvezetője, csak osztalékot vesz föl, "B" Kft. tulajdonosa, munkaviszonyban 210 600 forint/hó jövedelemmel, 40 órás foglalkoztatással, és ezenfelül kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett tulajdonos tag az "A" Kft.-ben ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor, ha a heti munkaideje "B" Kft.-ben eléri a 36 órát, akkor mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, így gyakorlatilag az "A" Kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...azt a szociálishozzájárulásiadó-alapot, amit a minimumadó-fizetési kötelezettség keretében állapít meg a társaság (de tényleges tagi jövedelem kifizetésre nem kerül, és vele kapcsolatban szja-kötelezettség sem keletkezik), nem lehet e tekintetben számba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a legegyszerűbb megoldás a részmunkaidős munkaviszony, hiszen ebben az esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
5