Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő vagy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kötött. Jogosultsági időnek ugyanis kizárólag a keresőtevékenységgel vagy azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozik havi 32 750forintért, míg 1997-től 3 éven keresztül teljes munkaidőben, napi 8 órábanszintén minimálbérért dolgozott, amely jövedelem alapján társadalombiztosításijárulékot fizetett, illetve fizet.Az a tény, hogy dolgozik, és havi jövedelme van, aztfeltételezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...illetve bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jogivédelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentestiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötöttkeresőtevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...18. § (2) bekezdése alapján a keresetet akkor kell a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnek a Tny-tv. 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.