Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...esetben - a választása alapján - az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj összege az elért kereset nagyságától és a szolgálati idő mennyiségétől függ. Minél magasabb a foglalkoztatásban a jövedelem, annál magasabb összegű nyugdíjra számíthatunk, ugyanakkor a magasabb összegű nyugdíj eléréséhez több szolgálati időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).Fenti rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?

Részlet a válaszából: […] ...járulék erejéig lehet érvényesíteni.Így tehát a kérdésben említett társas vállalkozó, aki nem rendelkezik tagi jövedelemmel, e jogviszony alapján családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet.(Kéziratzárás: 2023. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Felszolgálási díj

Kérdés: Fizethető adómentesen felszolgálási díj egy éttermet üzemeltető munkáltató által foglalkoztatott konyhai dolgozóknak, vagy csak a felszolgálók jogosultak adómentesen a juttatásra?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy bár a felszolgálási díj adómentes, viszont a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében járulékköteles jövedelem. Ez azt jelenti, hogy az ezen a jogcímen befolyt összeget a felosztás szabályairól, arányáról megkötött megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
Részlet a válaszából: […] ...másik nagyon fontos feltétel értelmében az ekho alanyának az adóévben rendelkeznie kell bármely tevékenységgel szerzett olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint megtörtént a közterhek megfizetése. Ez a jövedelem származhat munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...ezt megelőzően is járulékalapot képezett, de utána a nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kellett megfizetnie.A járulékalapot képező jövedelem után ugyanakkor csak abban az esetben áll fenn a járulékfizetési kötelezettség, ha annak juttatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a minimálisjárulék-fizetési kötelezettségét csak – az évente egy alkalommal történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.
Részlet a válaszából: […] ...iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a felek között fennálló jogviszony esetén sem sorolható a bevételnek nem minősülő jövedelemtípusok közé.A leendő munkavállalóval megkötött szerződés alapján kifizetett összegek a felek között fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Üzemanyag-megtakarítás éves elszámolása

Kérdés: Elszámolhatja az egyik hónapban keletkező 100 ezer forintot meghaladó üzemanyag-megtakarítást a másik hónapra egy fuvarozással foglalkozó cég, amely a járművezetők részére üzemanyag-megtakarítás címén is fizet ki jövedelmet, amelynek összege havonta hullámzó, néha több mint 100 ezer forint, néha kevesebb?
Részlet a válaszából: […] ...negyedéves elszámolás esetén nem 300 ezer, hanem 100 ezer forint adóalap-csökkentés vehető figyelembe.Év végén az adóköteles/adómentes jövedelem újrakalkulálása történhet, így az adóév végén bevételnek nem minősülő összeg lehet az az összeg is, ami év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
2
3
19