Munkavállaló képzésének költségei

Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetén bevétel a kiadás teljes összege. Nem keletkezik adóköteles jövedelem, ha a magánszemély a felmerült költségeket megtéríti a munkáltatónak.Eddig a bérszámfejtés során helyesen jártak el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Iskolarendszeren kívüli képzés közterhei

Kérdés: Helyesen tudja a munkáltató, hogy az isko-larendszeren kívüli képzésen részt vevő munkavállaló részére adott tandíjtámogatásból nem kell személyi jövedelemadót, illetve járulékokat vonni? Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme keletkezik.A munkáltató szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-terhét az határozza meg, hogy a személyijövedelemadó-szabályok alapján az átvállalt képzési költség adóalapot képez-e, vagy sem. Ha a jövedelem nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Képzéshez kapcsolódó költségek megtérítése

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősül az államilag finanszírozott főiskolára járó munkavállaló munkába járásának, valamint tankönyvének finanszírozása abban az esetben, ha a cég engedélyezte a tanulmányok munkaidőben történő folytatását?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: - Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. - Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. - Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] Az iskolarendszerű képzésekkel összefüggő adómentesség(adókötelezettség) jogcímei az évek során folyamatosan változtak, az átmenetiszabályok viszont biztosítják az eredeti szabályok szerinti adózást a képzésvégéig. Átmeneti szabály alkalmazására akkor kerül sor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Képzés költségeinek átvállalt díja

Kérdés: 2011-ben mit kell fizetni a dolgozónak a 2009-ben elkezdett képzésének átvállalt díja után?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja]. A béren kívülijuttatás után a 16 százalékos mértékű adó a kifizetőt terheli, az adó alapja ajuttatás értékéből a jövedelemnek minősülő rész 1,19-szerese. Lényeges, hogycsak az a képzési költség tartozik a béren kívüli juttatások körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] ...havontaa minimálbér 50 százalékáig, az egészségpénztári hozzájárulások havonta aminimálbér 30 százalékát kitevő összegig jövedelembe nem számító tételnekminősültek, és utánuk sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség nem álltfenn. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni, illetve hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget a munkavállaló részére megtérített 300 ezer forint összegű iskolarendszerű képzés költségei után?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételt- a jogszabályban taglalt egyéb feltételek fennállása esetén – a minimálbér kétés félszereséig nem kell jövedelemként figyelembe venni. Az e feletti rész – tehát jelen esetben 300 000-2,5 x 71 500= 121 250 forint – az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót terheli. A munkáltatónak a természetbeni juttatásokravonatkozó szabályok szerint kell 54 százalék személyi jövedelemadót, a személyijövedelemadóval növelt adóköteles juttatási értékre 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...ad 30 ezer forint fizetésemelést, akkoraz számára a járulékokkal együtt 40 050 forintjába kerül, a dolgozó pedig 14250 forint nettó jövedelemhez jut. Ha a munkáltató a 30 ezer forintot inkább acafeteria-rendszerbe vonja be, akkor a dolgozó 30 ezer forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Kft.-tulajdonos tanulmányi szerződése

Kérdés: Egy kft. 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja 2006 szeptemberében felsőoktatási intézményben nappali tagozaton megkezdte tanulmányait. A tanulmányok megkezdése előtt tanulmányi szerződést kötött a kft.-vel, melyben a cég vállalja a tandíj teljes összegének, a tankönyvek, a jegyzetek árának a megfizetését, emellett havi 50 000 forint ösztöndíjat is szeretne juttatni a tanulónak. A tanuló a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, de jövedelmet eddig nem vett fel a kft.-től. A tandíj, a tankönyvek és a jegyzetek ára nem minősül a tanuló jövedelemének. Milyen jogcímen lehet kifizetni az ösztöndíjat?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kiadásokat igazoló számlák amunkáltató nevére szólnak, akkor a felmerült költségek nem minősülnek az érintettjövedelemnek.Ez azonban nem vonatkozik az "ösztöndíj" címén adottjutatásra. Ennek adójogi megítélésénél a felek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
1
2