10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 10 Kivaalap megállapítása
Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
3. cikk / 10 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
4. cikk / 10 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
5. cikk / 10 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
6. cikk / 10 Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?
7. cikk / 10 Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
8. cikk / 10 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
9. cikk / 10 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
10. cikk / 10 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
