21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 GYOD-ban részesülő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
2. cikk / 21 GYÁP alapja GYES-ről visszatérő munkavállaló esetében
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapítható meg a GYÁP annak az édesanyának az esetében, aki 2003. január 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2012. december 20-tól 2013. december 19-ig táppénzt kapott, 2013. december 20-tól beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, 2014. október 8-tól a GYES folyósítása mellett visszatért dolgozni, és 2015. március 19-től március 27-ig GYÁP-ot igényel?
3. cikk / 21 GYES figyelembevétele szolgálati alapként
Kérdés: Figyelembe veszik biztosítási időként a tartósan beteg gyermek ápolása miatt igénybe vett GYES időszakát az édesapa esetében? Milyen jövedelem kerül beszámításra a nyugdíj alapjába, ha az igénylőnek az ellátás időtartama alatt nincs egyéb jövedelme? Beleszámít a nyugdíj alapjába a GYES melletti munkaviszonyban megszerzett jövedelem?
4. cikk / 21 GYES-en lévő vezető tisztségviselő közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van annak a vezető tisztségviselőnek, aki társas vállalkozóként látja el ezt a tevékenységet, és emellett GYES-en van a tartósan beteg gyermekével?
5. cikk / 21 Beltag GYES-e
Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
6. cikk / 21 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
7. cikk / 21 Gyermekápolási táppénz igénybevétele
Kérdés: Jogosult-e mindkét szülő gyermekápolási táppénzre a 2006. december 8-án született gyermekük után abban az esetben, ha teljes munkaidőben dolgoznak, és a GYES-t az apa veszi igénybe? Véleményünk szerint, mivel mindkét szülő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek születésnapjától a következő születése napjáig járó gyermekápolási táppénzes napokat bármilyen megosztásban felhasználhatják.
8. cikk / 21 Román állampolgár szülése
Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
9. cikk / 21 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
10. cikk / 21 Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
